Prológus

                           Prológus                          

Frey Lizett vagyok. Amilyen egzotikus a nevem és a kinézetem... hát, azzal ellentétben én teljes mértékben átlagos vagyok. Az iskolába egy szürke kisegér, majd szerda és szombat délutánonként modell. Egy stúdióba járok: fotók készülnek rólunk és gimnasztikázunk, táncolunk, hogy formába legyünk. 18 évesen elvégeztem az érettségit, pontosan  egy hete. Jól sikerült... de nem jelentkeztem sehova. Modellkedni akarok, mivel ez megy egyedül jól és még élvezem is. A szüleim egészen megértőek ezzel kapcsolatban, így elfogadták döntésem. A stúdió Budán van egy kacskaringós, gazdag utcában. A gimnáziumhoz közel, ahogy a házunkhoz is. Az otthonomnak nevezett kertes ház 2 emeletből áll: a felső emeleten van a hálószobám ami türkiz kék és lila színekben pompázik. Anyu és apu az alsó szintet foglalják el. Anya képviselő , apu pedig vezér igazgató egy autó gyárban. A kertben egy medence foglal helyet, amibe a macskám rendszeresen belesik. Ó, tényleg a cicám. A macskám becses neve Masni aki egy fél éves kölyök cica. Szóval itt élek én. Egy lány nagy álmokkal. Szombat van. Tizenegy órára oda kell érnem a stúdióba. Hajnali hat óra van.A szokásos időpont amikor szerintem mindenkinek illene talpon lennie. Nem lényeges, hogy az emberek nagy része ilyenkor még alszik, és éppen a álmodozik. Felvettem a futó cuccom, beleléptem a Nike cipőmbe, majd amint megettem egy adag salátát és copfba kötöttem a hajam majd elindultam. A zene lejátszómat benyomva bekapcsoltam a Really don't care című számot amit Demi Lovato énekel, és futni kezdtem. Szokásos rutinom szerint a volt gimimhez mentem és párszor végig futottam azt a távot, amit tesin szoktunk. Majd fél nyolc körül haza kocogtam. Ahogy beléptem tojás és kávé illata csapta meg az orrom. Nem volt valami kellemes így fintorogva indultam el az illat alapján.

- Szia Anyu! - szóltam, amint beléptem a konyhába és megpillantottam ahogyan boldogan dúdolgatva, éppen tojás rántottát készít.

- Szia Picim! - nyomott egy puszit mosolyogva az arcomra, miközben kissé túl sok cukrot öntött a készülő kávéba. - Hupsz. - nevette el magát anyu zavarába majd nem foglalkozva vele, végül belekortyolt. Fintor ült ki az arcára, majd inkább lerakta a pultra a kávénak nevezett cukros löttyöt. Mondtam már, hogy az anyukám egy 'kissé' szórakozott? Végül nevetve megsimogattam a vállát és felmentem a lépcsőn, hogy lezuhanyozzak mert azért még is csak futni voltam. A jól eső víz felfrissített majd elfoglalva a szobámat bekapcsoltam a laptopomat.
Sikeresen beléptem az e-mail címemre ahol egy levél várt. Meglepődve nyitottam meg: 

Kedves Frey Lizett!

Ma egy modell kutató érkezik a stúdióba annak reményében, hogy új férfi modelleket találjon a készülő magazinjához. Lehet, hogy te leszel a szerencsés aki a címlapra kerül és egyben a magazin férfi modellje is lesz! A mai stúdiós próbán lesz jelen, ezért nyújtsd a legjobb formád!

Köszönettel: Stúdió

Furán néztem a képernyőre... ezek fiúnak néznek?! Csalódottan néztem az levelet és elolvastam újra. Nem, nem olvastam félre. Minden bizonnyal a stúdió igazgatója Léna véletlenül elküldte mindenkinek. Megvontam a vállam, majd kikapcsoltam a gépet és elkezdtem készülődni a stúdióba.